Te vagy a legjobb barátom. Nem háborít fel, ha olyant teszel, amivel nem értek egyet. Alig várom a hétvégét, hogy az értelmetlen robotolás után végre egy nyugodt estét töltsünk együtt. Veled jókat lehet röhögni. Jól ki lehet röhögni másokat.

Nem haragszom rád, amiért nem szereted a művészetet. Attól én még szerethetlek téged. Sose hívsz. Mindig órákat kell rád várni. Késve berohansz, és még bocsánatot sem kérsz, csak a nyakamba öntöd a problémáidat. Erre én segíteni próbálok, te pedig megsértődsz. Kérdem, mi a baj, de nem válaszolsz.

Neked tulajdonképpen nincs tartásod. Az utóbbi időben nem figyeltem eléggé rád, és nézd meg, mi lett belőled. Még a végén egy gerinctelen, behízelgő alak lesz a legjobb barátom. Féltlek. Tartozom neked annyival, hogy ezt őszintén a szemedbe mondjam. Erre te visszavágsz, hogy bezzeg te soha nem mondtad nekem, hogy én mekkora sznob vagyok.

Minek találkozunk, ha ennyire gyűlöljük egymást?

Mert barátok vagyunk?

Szereposztás:

Marc – Lung László Zsolt
Serge – Kolcsár József
Yvan – Kiss László

Díszlet: Szűcs-Olcsváry Gellért
A rendező munkatársa: Deák Katalin

Rendező: Barabás Árpád