Szabad-ötletek jegyzéke
Előadja: Sütő András
Producer és művészeti vezető: Serfőző Krisztina
 
József Attila élete végén rendszeresen járt pszichiáterhez. Hetente háromszor jelent meg Gyömrői Editnél, aki ilyenkor arra kérte, hogy próbálja meg – lehetőleg mindenféle kontroll nélkül – elmondani mindazt, amire éppen gondol. A szabad asszociációs technika a pszichiátriai analízis bevett módszere, ennek segítségével az orvos következtetni tud a páciens gondolkodásmódjára, tudatalatti félelmeire, gátlásaira. A költő tisztában volt ezzel a technikával, maga is érdeklődött a lélektan iránt, olvasta Freud műveit, melyek a 20. század elején szinte divatolvasmánnyá váltak. Hogy tisztázza saját magát, hogy megszabaduljon bűntudatától, 1936 májusában arra gondolt, hogy nem csak szóban, hanem írásban is használja a szabad asszociációk módszerét. Erre a terápiára nem orvosa kérte, Gyömrői Edit ugyanis elvileg ellenezte az írásos terápiát.

E „sötétben, sötéttel keretezés” úgy olvastatja velünk Sütő András olvasatában ezt a József Attila-szöveget, mintha álmatlan éjszakáink és a végletekig áttipródott nappalaink jelenéseként látogatna meg minket ezzel a szabad asszociációk végeérhetetlenjeire építő szöveggel. Mert e szöveg elszabadult féktelensége nem csupán költői, alkotói szelepkieresztés, intellektuális kergetőzés az egymásra alliteráló szavak és gondolatok sűrűjében, hanem egy emberi lélek elemi, egy totálisan pőrére vetkőzött és vetkőztetett élet segélykiáltásai.