Körhinta
Sarkadi-Fábri-Nádasy-Vincze: Körhinta
Sarkadi-Fábri-Nádasy-Vincze: Körhinta
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Torsdag, 04. Juni 2015 19:00
Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy – évszázadok paraszti törvénye szerint – egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára. Szerelem? Lehet-e a pillanat boldogságára jövőt építeni? Erősebb a társadalom törvénye, a józan ész, mint két ember egymás-akarása?
A Körhinta története az ötvenes évek Magyarországán játszódik, ahol a közös földművelői sorsot „felkaroló” termelőszövetkezetek jelentik az új társadalmi rendet. De nem mindenkinek. A szövetkezetből ki akar lépni Pataki István, és a lányát – földegyesítés okán –egy egyéni termelőhöz kívánja feleségül adni. A lány, Mari azonban mást szeret, Mátét, aki viszont a szövetkezetben keresi és találja meg a boldogulását. Mari szembeszáll az apjával, aki a szóváltás csúcsán baltával támad a gyerekére, mire a lány elmenekül otthonról és összetalálkozik Mátéval.
A Sarkadi-novella alapján készült Körhinta a magyar filmtörténet egyik klasszikusa. Fábri Zoltán rendezése 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma jelölést kapott. Két főszereplője, Törőcsik Mari és a nem sokkal később tragikus körülmények között elhunyt Soós Imre a korszak meghatározó csillagai voltak. A vásári körhinta szédítő forgásában Soós Imre odakiáltja Törőcsik Marinak: „Repülünk, Mari!”. Ez a két szó ma is a fiatalok igazságát, a szerelem és a szabadság szédítő mámorát hirdeti.
Vidnyánszky Attila számára a történet személyes és társadalmi szála közül elsősorban a személyes a fontos. A szerelem ereje, hatalma, és a beteljesülő szerelemben a jövő lehetősége… Mindazok, akik látták a János vitéz és a Johanna a máglyán rendezését, megtapasztalhatták, hogy az érzelmek sodró erejét grandiózus színpadi kompozíciókban viszi színre. A nagyszerű szereposztás mellett a produkció dinamizmusáért a Honvéd Táncegyüttes felel… Újra műfajokat átívelő, a prózát, a táncot, a zenét egyesítő költői színházi előadás születik a Nemzetiben.
Sarkadi Imre - Fábri Zoltán - Nádasy László művei alapján a forgatókönyvet írta: Vincze Zsuzsa
Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes
Koreográfus-rendező: Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán
Közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes
Egy nyomozótiszt. Egy újságíró. Egy ügyvéd. És egy hölgy kalapban… A Cervinus Teátrum kamaraszínpadán sorsok keresztezik egymást és fonódnak össze egy látszólag egyszerű bűntény kapcsán… de semmi sem az, aminek látszik, és mindenki számára egyre nagyobb a tét.
„Mindennap végig fogja nézni, hogy én nem szmokingban eszem a vacsorát, hanem ingujjban. És a libasülthöz hagymát eszek. Mindenhez. A hagymához is hagymát eszek. A halat pedig késsel fogom enni. Két késsel.” Schneider Mátyás szállítmányozó mondja ezt Hippolytnak, az úri lakájnak, amikor már minden türelme elfogy.
A Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész Csuja Imrét senkinek nem kell bemutatni. Mindenki ismeri a legendás filmekből, tévésorozatokból: ő volt Csoki az Üvegtigrisből, Bala a Valami Amerikából vagy a polgármester úr a Mi kis falunkból. Az orgánumát meg talán még többen ismerik, hiszen többek között ő kölcsönözte a hangját a legendás spanyol nyomozó Torrentének, a Rém rendes család fejének, Al Bundynak, Wesley Snipesnak vagy éppen Andy Garciának.
A Szép nyári nap című musical valamikor a hetvenes években játszódik Bácsszentmárián, egy olyan építőtáborban, amelyik közel van a jugoszláv…
Hat vadidegen, három férfi és három nő érkezik egy csoportterápiára. Kezdetét venné az analízis annak rendje és módja szerint, azonban…
Egy napsütötte olasz kisváros főterén járunk a hatvanas–hetvenes évek fordulóján, ahol a tenger illata, az örökzöld slágerek és a félreértések…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.