Kurt Weill - Bertolt Brecht: KOLDUSOPERA

A Budaörsi Latinovits Színház és a Szentendrei Teátrum közös produkciója

Szereplők:

Macheath, köznapi nevén „Bicska” Maxi:  BRASCH BENCE
Jonathan Jeremiah Peacock, a “Koldusok barátja” cég tulajdonosa: ILYÉS RÓBERT
Celia Peacock, a felesége:  TAKÁCS KATALIN
Polly Peacock, a lánya:  KURTA NIKÉ m.v.
Tigris Brown, London rendőrfőkapitánya:  CHOVÁN GÁBOR
Lucy, a lánya: BOHOCZKI SÁRA
Kocsma Jenny: SPOLARICS ANDREA
Smith, rendőr:BÖRÖNDI BENCE
Bandatagok:  BÖRÖNDI BENCE, FEHÉR ANDRÁS m. v., MARTINKOVICS MÁTÉ m. v., TAKÁCS ZALÁN m. v. / HAJDU PÉTER m. v.
Koldusok, kurvák, rendőrök:  AGÁRDI GERGŐ m.v., BÉRCZES BORBÁLA m.v.,  BIRÓ DOROTTYA m.v., BORBÉLY LILLA m.v., FLÓR MÁTÉ GELLÉRT m.v., KISS FANNI m.v., NAGY BOTOND m.v., PÁLFI VIOLA m.v., SZABÓ VIOLA m.v., VÁRHEGYI AMAND m.v.
Zenekar: BUDAÖRSI FÚVÓSZENEKAR
Fordító:  EÖRSI ISTVÁN
Dramaturg: BÍRÓ BENCE
Díszlettervező: DEVICH BOTOND
Jelmeztervező: SZAKOS KRISZTA
Világítás: KEHI RICHÁRD
Zenei vezető: DARGAY MARCELL
Koreográfus: WIDDER KRISTÓF
A rendező munkatársa: BARNET MÓNIKA
Súgó: JUHÁSZ GABRIELLA
Rendező: FEHÉR BALÁZS BENŐ

„Hölgyeim és uraim! Önök most egy operát fognak látni. És mivel ez az opera úgy lett kitalálva, ahogy azt a koldusok elképzelik, illetve mivel olyan olcsónak kellett lennie, hogy még a koldusok is megfizethessék, a címe: Koldusopera.”

A Dreigroschenoper ősváltozata, John Gay 1728-as zenés balladákkal teletűzdelt műve valószínűleg minden idők első musicalje. A szerző a kor vezető politikusainak állított benne emlékművet, olyant, hogy nem köszönték meg. Nem is nagyon volt miért: Gay The Beggar’s Operájának karakterei a kor néhány valóságos eseményét, illetve szereplőjét idézik meg, azt állítva róluk, hogy nem csak a kiváltói, de haszonélvezői is a kor legendás nyomorának, és e legendás nyomor köré szervezett közintézményeknek.

Ugyanígy járt el pontosan kétszáz évvel később Bertolt Brecht is: 1928-ban, a Weimari Köztársaság fénykorában – mely fénykor, mint később kiderült, a bukás előszobája volt. Nekirontott mindenkinek, gazdagnak, szegények, a törvényen kívülieknek és a törvény őreinek egyaránt. De megkapták tőle a magukét a nők és a férfiak, ezek az egymás húsára ácsingózó izgága javíthatatlanok is. A világraszóló sikert Kurt Weill egy új zenés műfaj megteremtésével, Brecht egy új színpadi formával és az éles társadalomkritikával indokolta.

A Koldusopera megírásakor mindössze harmincéves, de szemtelenül nagyképű Bertolt Brecht valóban radikálisan újat állított előadásaival. A színészeinek azt mondta: Mutassátok meg, hogy megmutattok! A nézőinek pedig azt: Ne vágjátok már ezt a romantikus képet! Nehéz is lenne túlromantizálni, amikor Bicska Maxi, London sztár-bűnözője a függöny elé lép, és így énekel az öltönyös nagyérdeműnek:
Ne mondd nekünk, hogy szép a tisztes élet,
És minden gazság elkerülhető:
Mit ér a szó, ha nincs hasunkban étek,
Előbb zabáljunk, mert ez itt a fő.
Mi jók legyünk, ti jóllakottak – ez derék,
De értse végre minden jómadár,
Mert ezt már csűrni és csavarni dőreség:
Előbb a has jön, aztán a morál.
 
A szerzői és zenei jogokat a Hartai Zenei Ügynökség Kft. közvetítette.
Eörsi István örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.

Bemutató 2019. december  21.