„Mindennap végig fogja nézni, hogy én nem szmokingban eszem a vacsorát, hanem ingujjban. És a libasülthöz hagymát eszek. Mindenhez. A hagymához is hagymát eszek. A halat pedig késsel fogom enni. Két késsel.” Schneider Mátyás szállítmányozó mondja ezt Hippolytnak, az úri lakájnak, amikor már minden türelme elfogy.

Az Aradi Kamaraszínház előadásban Anton Pavlovics Csehov két egyfelvonásosát, a Leánykérés és a Medve című vígjátékokat láthatják a nézők egy igazán egyedi ábrázolásban, a színpadot megosztva, a jeleneteket váltogatva.

A Piaf-marche / Piaf-menet a tragikus sorsú, viharos életű francia sanzonénekesnő hommage-a, Edith Piaf harcokban és önmarcangolásban gazdag életéről, szélsőséges, sokszor végletes személyiségéről, sikereiről és sikertelenségeiről beszél, esszenciálisan, a zene és a képek nyelvén. Megidézi azt a kort, amelyben a művészeknek nagyon nagy utat kellett bejárniuk az elismertségig.