Molnár Ferenc világhírű regénye alapmű az emberi társadalom természetéről, a hősiesség, az árulás, az esendőség és a hazaszeretet fogalmáról. Nemecsek, Boka, Áts Feri és a többiek örök példák, örök kortársaink.

A történet az 1930-as években játszódik, ahol egy árvaként kolostorban nevelkedett apáca, nevelőnőnek szegődik egy hét gyermekét egyedül nevelő tengerész kapitány szolgálatába. Mária érkezésével életvidámság, zene és dal költözik a házba, de az élet és a történelem vihara közbeszól, a német megszállás elől az egész „család” menekülni kényszerül.

Kulcsár Noémivel és társulatával lassan tíz éve tart az együttműködésünk, és két évvel ezelőtt határoztuk el, hogy közösen létrehozzuk a Sátántangó táncszínházi változatát a gyulai Várszínpadon. Az 1985-ös Sátántangó táncművészeti adaptációja egyszerre magától értetődő és hatalmas kihívás, hiszen a mozgás, a test kifejezőerejének felhasználásával úgy kell feldolgozni egy ikonikus irodalmi szöveget, hogy a létrejött előadás méltó legyen az Irodalmi Nobel-díjas alapanyaghoz.