Valahol a rendszerváltás zűrös és zavaros hónapjaiban járunk egy távoli magyar faluban, ahol a helyiek kitalálják, hogy ezentúl nagyobb hangsúlyt fektetnek a kulturális programokra. Egyikőjük már járt a tőlük minden tekintetben távol fekvő Budapesten, ahol még egy színházban is megfordult. Ott látott “valamiféle Omlett” című darabot, elhatározzák hát, hogy a falunapra maguk is színpadra állítják saját verziójukat. A Hamletre esik a választásuk, de a nem túl csavaros észjárású helyiek kedvéért egy leegyszerűsített változatot próbálnak. Ezért elhatározzák, hogy kiemelik a többi falu közül otthonukat és előadják a színdarabot, miközben a címszereplő Rák Jóska a való életben is hasonló áskálódással kénytelen szembenézni, mint az általa alakított hős. Végül a darab rendezése közben összekeveredik Hamlet története a valósággal és a szereplők maguk is átélik a történteket, persze jó tragikomédiához méltón eléggé kifacsart módon. Büki Lajos, egykori tsz-elnökből nagybirtokos lett, gyanúsan jól jöttek ki a rendszerváltás okozta kavarodásból, aki folyton ide-oda áll, ahol éppen több hasznot remél. Kegyeltjét Pálos Pityut, kinevezte pályázatlehívó polgármesternek, a számlázási csalásokhoz pedig talált egy balek könyvelőt és egy ügyeskedőt Macska Jancsit. A nép, a tsz népe pedig körön kívülről, minden nap tovább és továbbtöltött kocsmabölcselettel szemléli a rendszerátváltoztatást. Ilyen terepen szökken szárba a gondolat, hogy ideje lenne már falunapot rendezni, ott pedig színház is dukál. A szereplők adottak és a megcsömörlött, megalázott falusi magyar-történelem szakos tanár által lebutított, a magyar korszellemhez igazított Hamlet életre kel. A próbafolyamat során fokról fokra bomlanak ki a falu apróbb-nagyobb titkai, stiklijei, a felszín alatt meghúzódó függőségi viszonyai. Vagy így, vagy úgy, de mindenki a hithű kommunistából átvedlett és nemzetivé lett és megtért Büki elvtárs, akarjuk írni Büki úr alá-rendeltje. Az öngyilkosságba kergetett édesapja történetét felfejtő Rák Jóska, Hamlet próbál meg lázadni a társadalmi rendszereken átívelő feudális viszonyok ellen – természetesen sikertelenül. A Bartók Rák Jóskájában mosolyogva és gyakran vígan nevetve vesszük be az egyre kesernyésebb pirulákat, hiszen kibomlik előttünk egy igazi k.-európai történet, a kudarcos átmenetről, és a megnyomorított sorsokról.
A mulatós tévék világát gyakran megidéző nótatárba szépen belesimulnak a 90-es évek vég-ének rockslágerei és elmaradhatatlan magyar örökzöldjei.
Amíg Büki elvtárs sokadszor is megszilárdítja hatalmát, Rák Jóska elbukik, kihátrál mellőle szerelme Ágica és az egész közösség is, hiszen vannak dolgok, amelyeken még a rendszer-változtatások sem módosítanak: a pénz és a hatalom összefonódása örök, amelyet szépen konzervál a bénító közöny és tudatlanság. Rák Jóska sztorija ezen a tájon örök.
A két sztori összemosódik, ami lehetőséget ad arra, hogy Hamlet történetén keresztül lássuk a kilencvenes évek magyar valóságát olyan karakterekkel, akik sokaknak is-merősek lehetnek abból az időből. – bár sokszor a legfájóbb emlékeket karcolja fel –, tele van vérbő humorral, játékossággal, egyszerre hív önfeledt nevetésre és közös gondolkodásra múltról, jelenről és ön-magunkról.

Szereposztás:
Büki Lajos, volt tsz-elnök, jelenleg földbirtokos: Claudius király:
ŐZE ÁRON
Rák Jóska, falusi legény: Hamlet: JÁSZBERÉNYI GÁBOR
Pálos Pityu, volt tanácselnök, jelenleg polgármester és vállalkozó: Polonius: PATAKI FERENC
Ágica, Pálos Pityu lánya: Ophelia: JÓKAI ÁGI
Mariska, kocsmárosnő: Gertrúd: KOVÁCS VANDA
Macska Jancsi, volt tsz-elnökhelyettes, jelenleg vállalkozó: Laertes: JEGERCSIK CSABA
Kuncze András, jelenleg iskolaigazgató: az előadás rendezője: SZEMÁN BÉLA
Kovács Tibi, falusi férfi: az előadás magyarázója: GASPARIK GÁBOR
Tomi, helyi paraszt: KISS ATTILA
Laci, helyi paraszt: GULYÁS HERMANN SÁNDOR
Jani, helyi paraszt: CSADI ZOLTÁN
Gabika, helyi paraszt: TŐKÉS NIKOLETTA

Látvány: Matyi Ágota
Súgó: Szekeres Petra
Kellék: Siegrist Cecília
Rendezőasszisztens: Siegrist Cecília
Rendező: Sipos Imre
A Dunaújvárosi Kamaraszínház előadása